Nem földrajzilag kérdezem. Az időben!
Miért kérdezem?
Azért, mert ha nem MOST élsz, az sok frusztrációhoz vezethet.
Na de milyen az, aki nem MOST él?
A múltban élők
Az az emberfajta, aki leggyakrabban arról beszél, hogy
- Mit kellett volna megtennie, de nem tette, ezért most szörnyű helyzetbe került
- Mit rontott el a múltban
- Mit rontottak el a szülei a múltban, amiért a jelene kész szenvedés
- Milyen jó dolog történt a múltban, aminek már persze vége, tehát csak a szenvedés marad
A múltban élők nagyon jó kifogásokat találnak mindenre, ugyanis az egész múltjuk rendelkezésre áll, hogy válogassanak. A múltban élők általában a komfortzónájukat nagy becsben tartó egyedek, tele beteljesítetlen vágyakkal és szorongással. A felelősségáthárítás nagy mesterei, ugyanis a múlt úgysem változtatható, ha egyszer el lett rontva valami, már nincs mit tenni!
A jövőben élők
A boldogságot mindig valami jövőbeli dologhoz kötik. Ha ez ne adj’ Isten be is következik, akkor egy másik jövőbeli dolog után néznek, ami után tudnak ácsingózni. Ugyanígy a teendőket is egy -jó esetben soha el nem érkező- jövőbeli dátumhoz vagy eseményhez kötik.
Tipikus árulkodó mondatok :
- De jó lesz, ha végre el lesz intézve az XYZ!!
- Majd akkor diétázok, ha nem lesz stressz az életemben
A jövőben élőknek már szinte nem is kell kifogásokat keresniük, ugyanis nem arról van szó, hogy valamit nem tesznek meg, csupán MÉG nem tették meg! Persze a jövőben meg fogják tenni, csak hát a körülmények eddig nem engedték meg. A körülmények persze a jövőben is adottak lesznek, de ezt szeretik inkább nem firtatni, nehogy elillanjon a dolog logikája. A jövőben élők általában kevésbé frusztráltak, mint a múltban élők, azonban boldognak sem mondhatjuk őket, mert nem tudnak semminek örülni, mindent jövőbeli feltételekhez kötnek.
Természetesen nincs olyan ember, aki kizárólag a mában él (maximum a pszichiátriai intézetekben), különben soha nem tanulnánk a hibáinkból, nem vonnánk le következtetéseket a múltból és nem terveznénk a jövőt. Az ősemberek is előre megélezték a nyilaikat és nem akkor jutott eszükbe, amikor jött a mamut. Ezekre a dolgokra természetesen szükség van, probléma akkor adódik, ha múltba vagy jövőbe tekintést kifogásként használjuk és így korlátozó tényezőként hat.
Na de akkor hogyan éljünk a mában?
- Amikor valamit halogatnál, gondold végig, hogy ennek valóban racionális oka van-e, vagy egy egyszerű kifogás
- Vedd észre, amikor valamit egy múltbeli eseményre fogsz és gondold végig, hogy lehet-e másképp! El lehet engedni? Lehet máshogy megközelíteni a problémát?
Ennyi?! – gondolhatod magadban.
Igen, ennyi.
Legalábbis mára!
